Debrecen, a mi  városunk 

 ​Déri tér nevét a Déri múzeumról kapta, amelyet Déri Frigyesről neveztek el. Ennek oka, hogy régiséggyűjteményét a múzeumnak ajándékozta 1920-ban. Az épület előtt Medgyessy Ferenc alkotásai, a téren szintén Medgyessy és Debreczeny Tivadar szobrai találhatóak. Napjainkra megújult, működik a szökőkút, és kulturális események helyszíne.

 Az Egyetem téren található a Debreceni Egyetem főépülete és innen ered a neve. A francia kertek mintájára készült, nyírott bokrokkal és sövényekkel díszített parkjában 1934-ben állították fel az első szobrokat. A tér közepén kétlépcsős szökőkutas vízmedence áll, szobrai 1965-ben kerültek ide.

 A Hal köz az egykori hal- és tejpiac helyén található Debrecen egyik leghangulatosabb belvárosi tere, mely kávézóival, teraszaival, színpompás vízjátékával, látványos bérházaival és kortárs magángalériáival igazi kikapcsolódási pont.

 A Kossuth tér Debrecen szívében helyezkedik el, annak egyik legfontosabb tere, fontos látnivalókkal. Ezek az Aranybika Szálló, Református Kistemplom, Debreceni Református Nagytemplom, líciumfa, és a Református Kollégium. Számos rendezvénynek ad otthont, mint például az adventi vásár, augusztus 20-ai felvonulás, és a Debreceni Pulykanapok. 

 A Kálvin tér egykor a Nagytemplom előtti Piac térrel együtt, a város legforgalmasabb tere volt, sokáig az Egyház tér vagy Templom tér nevet viselte. Kereskedőházak és professzori lakások voltak itt.

 A Petőfi tér rendszerváltás előttig a tér középső részén a szovjet repülők emlékműve állt. A mediterrán jellegű kertet Népkertnek nevezték. Az épületet 1944-ben bombatámadás súlytotta, ezért újraépítették.

 Attila tér egykori neve Szénpiac volt. 1910-ben épült a görögkatolikus templom a hívek adományaiból.

Dósa Nádor tér előző nevei Tóthfalusi tér és Dégenfeld tér voltak, de volt Hagyma tér és Répa piac is ezen a környéken, mely elnevezéseket az ott helyet foglaló piacok jellegzetes termékkínálata alapján határoztak meg. Barátok közi-nek is hívták a környék egy részét itt. Ide veszem a jelenlegi Sas utca történelmét is.

 Hatvan utca Debrecen egyik utcája. Onnan kapta a nevét, hogy a 15. században, amikor megnyitották, mindkét oldalán 30-30 telket mértek ki új házak építésére.

 A mai Kossuth utcát egykor Nagy Cegléd utcának hívták és 1892-ben, Kossuth Lajos halála előtt nevezték el Kossuth utcának.

 A Piac utca a Nagytemplom előtti piacról kapta a nevét – itt tartották a város szívében a kisebb-nagyobb napi és heti vásárokat. Előtte Várad utca volt a neve. A második világháború utáni időben átkeresztelték Vörös hadsereg utcára, 1990-től újra Piac utca.

 A Széchenyi utca Debrecen egyik legforgalmasabb és legrégibb utcája, a Belvárosban található. Eredetileg Német utcának nevezték a városban portékáikat ezen az utcán árusító német kereskedőkről.

 A Csapó utca Debrecen legrégebbi utcáinak egyike, mely a XV. században itt lakó guba- és szűrcsapókról kapta a nevét. A belvároshoz kapcsolódó része bevásárlóutca és kedvelt sétálóövezet.

 A Hunyadi utca a Hunyadi családnak állít emléket, akik a város és az uradalom birtokosai voltak. Nekik köszönheti Debrecen, hogy elengedték a „kamarai nyereséget”.

 A Bethlen utca 1898 óta viseli ezt a nevet, előtte Kis-Mester utcának hívták.

 A Darabos utca nevét egy Darabos nevű példás életű és szorgalmú polgárról kapta a 16. században. A két háború között egy ideig Lord Rothemere (1868-1940) angol sajtótulajdonos nevét viselte.

 A Simonffy utca nevét Simonffy Sámuelről, a posztókereskedő főbíróról kapta, aki 10 éven át 1811-1821 között igazgatta a város ügyeit.

 A Szent Anna utca neve a reformáció idejétől a 18. századig Anna utca volt.

 A Batthyány utca nevét az első független magyar kormány miniszterelnökéről, gróf Batthyány Lajosról kapta. 1861-ig Harmincad utcának nevezték, az itt lakó hivatalnokról, aki a királyi harmincad adót szedte be.

 Derék utca legkorábbi neve Szegényház sor, melyről Micsurin utcára lett keresztelve. Utóbbira mai napig sok ember emlékszik. Ezt követően kapta meg a Derék utca nevet.