
Az első debreceni vasútállomás építése 1857. 1893-ra a gyors gazdasági fejlődésnek köszönhetően felmerült az igény a pályaudvar bővítésére. A meglévő állomásépület nem volt képes fenntartani a növekvő számú forgalmat, mindez jelezte, hogy Debrecen virágzó város volt, melynek a jelentősége folyamatosan nőtt. Megépítése bizonyos fokú városrendezést kívánt meg, egyes utcákat átalakítottak, néhány útban lévő házat kisajátítottak, lebontottak. A második világháború során a rengeteg áldozat mellett sok kivételes épület is megszűnt létezni, sokszor köszönhetően a légitámadásoknak. A második világháború végével és a szovjet hatalomátvétellel a súlyosan sérült épületre nem vártak szebb napok. 1959-ig még állt az épület, de felújítani már nem szándékozott a város. Az új, szocialista szellemű Nagyállomás elődje csupán bő fél évszázadig létezett. Az új épület tervezője Kelemen László, a kupola Sajó István nevéhez fűződik. Az állomás előtti park elvesztette frissességét, betontérré alakult át, alig maradtak zöld növények, fák. Létrejött a Petőfi tér a háborúban elpusztult utcák helyén.
A Debrecen nemzetközi repülőtér Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú nemzetközi repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike. A debreceni repülőtér története a 20. század elejére nyúlik vissza. Az első hivatalos repülőjárat egy postai küldeményeket szállító repülőgép volt 1930-ban. Ettől kezdve a belföldi légiforgalom jelentősnek nevezhető, rendszeres járatok üzemeltek Debrecenből Budapestre és Magyarország nagyobb városaiba.
Debrecen - 1911. március 16-án indult meg Debrecenben a villamosközlekedés. A meglévő vonalak villamosítása ügyében már 1901-ben megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal, de a legfőbb probléma az áramellátás volt. A Villanygyár 1908. októberi indulása után felgyorsult a meglévő vonalak villamosítása.
Debrecenben 1962. október 29-én állt forgalomba, az első FVV „Bengáli” csuklós villamos, 1969 nyarán pedig az első olyan villamos, amely teljes egészében a debreceni vállalatnál készült.
A 481-es pályaszámú kétirányú, hatajtós jármű, kifejezetten a 6-os, Csapó utcai vonal sajátosságainak megfelelően készült el. A típus menetrendszerűen 2014. április 30-ig közlekedett a városban, azóta nosztalgia járatként közlekedik.
A kilencvenes évek elején látszott, hogy az FVV típusú villamosok már nem üzemeltethetők tovább gazdaságosan. Az új villamost a Debreceni Virágkarneválon, 1993. augusztus 20-án mutatták be. A KCSV 6-os villamosokból 11 darab készült el. 1997. május 25-én ünnepélyes keretek között, a Bem téren adták át őket az utasok számára.
Debrecen ismét a modernizáció és a villamosközlekedés fejlesztése mellett döntött. Elkezdődött az új 2-es villamos vonal tervezése, mely a legforgalmasabb 31-es és 32-es autóbuszokat váltotta ki a Nagyállomás és Doberdó utca közötti szakaszon.
A 18 új járművet a spanyol CAF gyár szállíthatta le. Az első jármű 2013 májusában érkezett meg Debrecenbe, a próbaüzem pedig 2013 októberében fejeződött be. Az új 2-es villamosvonalon hét éve, 2014. február 26-án indult el a közlekedés.