Debrecen, a mi  városunk 

A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen Debrecen válhatott a magyar reformátusság egyik legfontosabb (egyes korszakokban egyetlen) támaszává. A 16. század ugrásszerű fejlődést hozott a település életében. A szabad királyi városokhoz képest korábban jelentéktelen mezőváros a reformáció befogadása után a Tiszántúl egyházi, kereskedelmi és kézműipari központjává növekedett. 

Református Nagytemplom

Debrecen és a magyar reformátusság szimbolikus épülete. Klasszicista formáját 1805–1821 között nyerte el. 2014 óta a Református Kollégiummal együtt nemzeti emlékhely: 1849. április 14-én itt hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot.

Líciumfa

A fává nőtt botanikai ritkaság egy reformáció korabeli hitvita legendás emlékét őrzi. Egyetlen vesszőből növekedett, amelyet a vita hevében a katolikus fél ezzel a felkiáltással szúrt a földbe: „Akkor lesz a ti hitetekből valami, amikor ez a dudva fává nő!”

Református Kollégium

Az 1538 óta megszakítás nélkül működő intézmény az egyház, művelődés és közélet szoros összetartozásának hazai jelképe, az évszázadok során számos kiváló magyar gondolkodó „alma mater”-e. Épületében ma a Református Hittudományi Egyetem, a Nagykönyvtár és két múzeum működik. Mai klasszicista arculatát a 19. században nyerte el.

Egykori Verestorony

1640–42-ben téglából építették a Nagytemplomtól elkülönülő tornyot az I. Rákóczi György erdélyi fejdelem által Debrecen városának adományozott 50 mázsás harang számára. Az 1802-es tűzvészben megsemmisült, majd újraöntött Rákóczi-harang ma a Nagytemplom nyugati tornyában található.

Gályarabok emlékoszlopa

Az 1895-ben felállított oszlop a 17. században hitükért gályarabságra ítélt protestáns lelkészek emlékét hirdeti, akiket Michael de Ruyter holland tengernagy szabadított meg. II. János Pál pápa a megbékélés szellemében 1991-ben megkoszorúzta az emlékművet.

Csonkatemplom

A Debreceni Református Kistemplom vagy közismertebb nevén, a Csonkatemplom helyén a 18. századig egy fatemplom állt, amely az 1719-es tűzvész áldozatául esett. 

Szent Anna Székesegyház

A katedrális 1993-ig csak plébánia templomként működött, abban az évben ugyanis II. János  Pál pápa székesegyházi rangra emelte. A barokk stílusú templom 1746-ra készült el, 1834-re copf stílusban épült át. Társszékesegyház a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya társszékesegyház.

Zsinagóga

A debreceni ortodox közösség zsinagógája 1894-ben épült fel a pásti utcában, a történeti városközpont közvetlen közelébe. A zsinagógába 2015-ben nyitotta meg kapuit a debreceni zsidóság történetét, a zsidó vallást és hagyományokat bemutató kulturális turisztikai központ, udvarán pedig 2015. júniusában avatták fel a Holocaust-emlékhelyet a vészkorszak debreceni áldozatainak emlékére.